Na erről ritkábban mesélek minden elég jól alakul, bár néha nagyon utálom az egészet, hogy minden szombaton és vasárnap dolgoznom kell és nem henyélhetek itthon a családdal akik délelőtt 10 ig is az ágyban fekszenek és mesét néznek.... Sajna minden nap tudatosítanom kell magamban, hogy muszáj valahogy kibekkelnem a nyarat és, hogy nem kell ezt örökké csinálnom csak most egy kicsit és jövőre lehet akármi is belőlem.
Nagy álmom a fogászati aszisztensit elvégezni, és azzal ugyanúgy tudnék Ausztriában érvényesülni.
Szóval minden nap megbeszélem magammal, hogy ez átmeneti állapot, idegen ország új munkahely muszáj a létra alsó fokán állnom, hogy felfelé haladhassak.
Munkatársak.... hát mit is mondjak.... tegnap már szerettem a magyarokkal együtt dolgozni..... eddig szörnyű volt és eddig Aleshel dolgoztam a cseh szakáccsal akinek soha egy hangos szava sincsen de tényleg. Vele a legjobb dolgozni a hotelban. Tegnap is a kávéházban voltam és ma is ott leszek. Holnap pedig végre szabad leszek és talán eltudunk menni fürdeni valahová.
Szóval ki kell tartanom de nagyon, sokszor hívok fel más állásajánlatokat és megbeszéljük, hogy elmegyek személyes megbeszélésre, aztán persze soha nem megyek el. Úgy látszik az eszem az tudja, hogy még maradnom kell........................
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése